HOMMAGE À MÁRK TIVADAR
Jubileumi életműkiállítás az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára és az Operaház Emlékgyűjteménye anyagából
Operaház, 2003. május 17. – 2006. szeptember 27.

Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára és az Operaház közös rendezésében, az Operaház Vörös Szalonjában és emeleti kiállító termeiben, még a 95 esztendős művész jelenlétében nyílt meg a Márk Tivadar életművét bemutató retrospektív kiállítás.

Márk Tivadar (1908. május 11. 2003. szeptember 27.) jelmeztervező, Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész, az Operaház örökös tagja és Mesterművésze.

Munkássága elválaszthatatlan az Operaház elmúlt 70 évének történetétől. Operalátogatók generációi nőttek fel úgy, hogy meghatározó élmény volt számukra az Operaház tervezőművészei Oláh Gusztáv, Fülöp Zoltán, Márk Tivadar által megteremtett, kiemelkedően magas színvonalú színpadi látvány.
1932-ben szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola textil szakán. 1934-ben, Zsindelyné Tüdős Klára hívására került gyakornokként az Operaház jelmeztárába, ahol hamarosan Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán asszisztense, jelmezterveik kidolgozója, majd a jelmeztár vezetője lett. Oláh Gusztáv mellett olyan iskolába került, ami meghatározó lett egész későbbi munkásságára. Megtanulta, hogy a jelmezek tervezésében nem az öncélú szépségre, hanem a díszlettel és a kellékkel való maximális összhangra kell törekedni.
Első önálló munkája Muszorgszkij: Hovanscsina c. operája jelmezeinek megtervezése volt 1936-ban.

Jelmeztervek Muszorgszkij Hovanscsina című operájához. Operaház, 1936


1938-tól kinevezett jelmeztervező, s hamarosan rá hárul a bemutatott darabok többségének ruhatervezése, és a kivitelezés felügyelete is.
1945-ig a jelmeztár vezetője, 1958-tól vezető tervező. Első, és egyben utolsó munkahelyén, az Operaházban, 1981-es nyugdíjba vonulása után is aktívan működött. A Zeneművészeti Főiskola opera tanszakán 1957-től megszakításokkal 1984-ig tanított.
Több prózai színháznak és szabadtéri színpadnak dolgozott rendszeresen és húsz magyar film (köztük a Ludas Matyi, a Déryné, a Gábor diák, a Háry János, a Katonazene, a Csínom Palkó) jelmezeit tervezte.

Számos alkalommal dolgozott külföldön is, többek között Bécs, Róma, Melbourne, Kolozsvár, Köln, Düsseldorf, Chile operaházaiban.
Kiemelkedő tervezéseinek még felsorolására sincs mód itt, ő maga a magyar szerzők (elsősorban Erkel és Bartók), valamint Verdi és az olasz komponisták műveit érezte különösen közel magához, s kedves területe volt a balett is. Márk Tivadar tervezői életművét mintegy 6000 tervet az OSZK Színháztörténeti Tára őrzi. Ebből a gazdag anyagból közel 50 alkotó év terméséből válogattuk ki azokat az operai tervezéseket, melyek e páratlanul gazdag életmű kimagasló állomásai. Közülük többel még ma is találkozhat az operalátogató közönség. Bepillantást nyerhetünk a tervező műhelyébe, egy-egy tervezés fázisába is, láthatjuk, milyen gondossággal készült fel egy-egy tervezésre, forgatókönyvet készítve a szereplőkhöz, színekben és anyagban megtervezve az összhatást, mindig a díszlettervezővel együttműködve, azonos tónust és hatást keresve.

A kiállítást Somorjai Olga és Wellmann Nóra rendezte.
Látványterv: Bíró Gábor

 

Vissza