A "Corvina program"

A budapesti Egyetemi Könyvtár kódexeinek restaurálása

 

1-3. kép: Piros, fehér, zöld (török) corvina-kötés

Néhány Törökországban újrakötött corvina kötése

A budapesti Egyetemi Könyvtár páncélszekrényeiben hosszú éveken át őriztek 35, különböző mértékben sérült kódexet, köztük 12 corvinát. Ezeket a XIV-XV. századi pergamen- és papírkéziratokat Buda elfoglalása után vitték magukkal a törökök Konstantinápolyba. A kedvezőtlen körülmények között tárolt kódexek átnedvesedtek, penészgombák, baktériumok, rovarkártevők támadták meg őket. Ezek közül 35 kötetet 1877-ben II. Abdul Hamid szultán visszaadott a magyar ifjúságnak.

A kódexek visszatérésük előtt "gyorsjavításon" estek át: a törökök a bizonyára megrongálódott eredeti kötéseket lebontották; ezek végleg elvesztek. A lapok szélét papír és pergamen darabkákkal megragasztgatták, megszüntették a bordákat, az íveket befűrészelték, az eredeti oromszegő helyett újat varrtak, a gerincet pedig vastagon beenyvezték.


4. kép: Török oromszegő

5. kép: A kódex befűrészelt gerince

A könyvtesteket alaposan körülvágták, ezáltal sok helyen eltüntetve vagy megcsonkítva a lapszéli díszítéseket és a széljegyzeteke. A kéziratok új, papírtáblás, piros, zöld és fehér bőrkötésekbe kerültek. A bőr borítást aranyozott török felségjelekkel, félholdakkal és középen Mátyás király címerével díszítették. Minden kódexbe török nyelven, arany tintával bejegyezték az ajándékozás tényét.

Az Egyetemi Könyvtárban a kódexek állapota feltehetően tovább romlott, a pusztulás jelei mutatkoztak, és félő volt, hogy ez a nemzeti kincs hamarosan megsemmisül. Az 1980-as évek elején a Művelődési Minisztérium úgy döntött, hogy a kódexek restaurálása az Országos Széchényi Könyvtár Restauráló Laboratóriumának lesz a feladata.

A hasonló esetekben alkalmazott módszerekről külföldön beszerzett tapasztalatok és a lefolytatott konzultációk után kiderült, hogy ezt a rendkívüli feladatot a magyar szakembereknek, új restaurálási módszereket kialakítva kell megoldaniuk. Az OSZK Restauráló Laboratóriuma több évre szóló programot dolgozott ki, amely program a kódexrestaurálás etikai elveinek megfogalmazásától a kódexek anyagainak és a károsodások okainak vizsgálatán, elemzésén keresztül, az alkalmazható restaurálási eljárásokig és azok eredményességének vizsgálatáig terjedt. A vizsgálatokhoz és a kísérletek eredményességének megállapításához számos külső intézmény is be kellett vonni a munkába. Egy-egy speciális kérdésben (amilyen pl. a török kötések megőrzése volt) összehívott szakértői bizottság döntött, amely restaurátorokból, könyvtárosokból, paleográfusokból, művészettörténészekből, vegyészekből, mikrobiológusokból állt.

A felkészülés éveiben (1981-1983) először a jobb állapotban lévő, kevés problémát okozó papírkódexek restaurálása fejeződött be. A pergamen kódexekre irányuló, próbadarabokon végzett fertőtlenítési kísérletek 1983-ban kezdődtek el. A merev, hullámos pergamen levelek lágyítására és simítására a párásító kamra bizonyult megfelelőnek. A legnehezebb feladat a penészgombák és baktériumok lebontó tevékenysége következtében meggyengült, hiányos pergamen levelek megerősítése és kiegészítése volt. Hosszas kísérletezés eredményeként, 1984-ben Beöthyné Kozocsa Ildikó vezetésével, több évtizedes tapasztalatával és szakszerű irányításával négy restaurátor szakember kialakította a pergamen öntés módszerét, amely megoldotta a legreménytelenebb állapotú kódexek helyreállítását is.

Ballagó Lászlóné, Beöthyné Kozocsa Ildikó, Czigler Mária, Kálmán Péterné, M. Ádám Ágnes, Szlabey Györgyi (Budapesti Egyetemi Könyvtár) - restaurátorok munkájának köszönhetően, 1991-ben sikeresen befejeződött az Egyetemi Könyvtár kódexeinek helyreállítása. 1983-1991 között a restaurátorok összesen 18 500 munkaórát fordítottak a kódexek restaurálására. A csaknem egy évtizedig tartó munka eredményét az OSZK 1992. március 11-20. között kamara kiállításon mutatta be, majd a 35 konzervált-restaurált kódex visszakerült az Egyetemi Könyvtárba. A kifejlesztett pergamenöntési eljárást a restaurátorok munkájuk során továbbra is alkalmazzák.

Cod. Lat. 15.

Albucasis chirurgia cum formis instrumentum ... XIV. századi pergamenkódex (Budapesti Egyetemi Könyvtár)

A kódexlapok hiányainak és meggyengült részeinek restaurálására kifejlesztett pergamenöntési eljárást e kódex restaurálása során készült képekkel mutatjuk be.


1-2. kép:
Baktérium- és penészfoltos, hiányos, meggyengült levelek restaurálás előtt

 

A pergamenöntés folyamata

3. kép: Pergamen lágyítás párakamrában

4. kép: Nedvesítés fertőtlenítőszert tartalmazó etilalkohollal


5-6. kép:
A sérült helyek kiegészítése és megerősítése pergamenpéppel
(A pergamenpép pergamenport, cellulózrostokat, alkoholokat, ragasztóanyagot és segédanyagokat tartalmaz.)

 

7. kép: Az öntött levél előkészítése préselésre (muszlin selyem között)



8-9. kép: Pergamenöntéssel kiegészített levelek a helyreállított kódexben

Restaurálta: Ballagó Lászlóné

 

Cod. Ital. 1.

A corvina program során restaurált kódexek közé tartozik Dante Alighieri: Divina Comoedia. XIV. századi illuminált pergamen kézirat is (Budapesti Egyetemi Könyvtár).

1. kép: Dante-kódex
(A nagyobb felbontású kép mérete 753 KB)

 

 

 

A kódex néhány levele restaurálás előtt és restaurálás után

 

Restaurálta: Beöthyné Kozocsa Ildikó és Szlabey Györgyi



  Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek  Technikai tudnivalók  (2003/03)